Segíts magadon...

Az önsegítő csoportok irányelveit az Anonim Alkoholisták 12 Lépése foglalja össze legjobban. A volt Jehova Tanúi az alkohol helyére nyugodtan behelyettesíthetik a vallási tanítások hatásait, mely valóban hasonlóan hat az azzal élőkre, mint maga az alkohol.

"De ezek is tántorognak a bor miatt, és szédülnek a részegítő italtól: pap és próféta tántorog részegítő ital miatt, a bor elnyelte őket, szédülnek a részegítő ital miatt, tántorognak a jövendőlátásban, és inognak az ítéletmondásban"

(Ézsaiás 28:7)

"Ámuljatok és bámuljatok, vakítsátok magatokat és megvakultok! részegek, de nem bortól, tántorognak, de nem részegítő italtól."

(Ézsaiás 29:9)

A tutaj

Popper Péter, A belső utak című könyvének előszavában találtam az alábbi gondolatot. Amikor Buddha észrevette, hogy a tanítványai lelki kényszert próbáltak kovácsolni gyakorlataiból, megrémült, mert nem szerette volna ha valami dogmatikus rendszert építenek fel a szellemi útmutatóiból. Ekkor mondta el a tutajról szóló hasonlatát:

Kiszabadulás az Őrtorony "börtönéből"?

Az alábbi levélre való reagálásomat azért írom itt, mivel az eredeti helyen valami miatt korlátozva vannak a karakterszámaim és képtelen vagyok belepaszírozni mondandómat az adott dobozba.

"Sziasztok,

Elnézést a teljes névtelenségért, de túl magas kiváltságom/kinevezésem van, hogy bármi konkrétat megadjak magamról.
Először is értékelem, a sok kutató munkát amit abba fektettek, hogy régi Őrtornyokat ástok elő, és összehasonlítjátok a mostani kiadásokkal....

De most őszintén... ez mire jó? Igen, mindenki tudja, hogy vannak tévedések, társulat téved kismillió dologban, és még mennyiben fog. Sorra jönnek majd a kiigazítások, ha pedig túl nagy, akkor megváltoztatunk minden könyvet, Bibliát csak hogy jó legyen.

Ezt utóbbi időben le is írják, tévedtünk eddig így gondoltuk most így, fogjátok fel, fogadjátok el és kuss legyen vagy kisszoba.

Aki elég régóta tagja ennek a vallásnak, elég sok kötödése van (család, barátok) nem tud kiszállni.
Nem és kész. Nem érdekelnek a sok példák, hogy "nekem sikerült, és milyen jó azóta"...
Ha valaki mélyen benne van... lassan mondom mélyen benne van, beleszületik, esélye nincs kitörni. Ennyi kész.

Becsapom magam, minden nap egy gyötrelemmel fekszem le, hogy elpazarolom az életem, de nem tudok, nem tudok változtatni, mert ez az egész úgy lett kitalálva, hogy ha változtatok nagyobb sebet okoz nekem mint hogy bent csendesen szenvedek.

Fogjátok már fel kérlek a lényeget, Ti akik kint vagytok, hogy nem mindenki olyan erős mint Ti, vannak akik csendben szenvednek, vannak akik ordítani tudnának, hogy elég, de nem tehetik. Menni kell a szolgálatban, előadást kell tartani...

Azzal, hogy régi őrtornyokat szedtek elő, meg Russell életét boncolgatjátok nem lesznek előrébb azok akik csendben szenvednek a helyzetük miatt.

....
Elnézést kérek, ha valakit megbántottam az őszinteségemmel. De ki akartam már írni magamból.
Félre ne értsétek, nem Tőletek várok megoldást. Nem tudtok adni, de legalább gondoljátok át, hogy van egy réteg akinek csak a cikk hiányzik, hogy kilépjen, de közben ott van az a réteg is aki a háttérben olvas Titeket, és szenved mert tudja, ebben a vallásban fog megrohadni, és ezt felfogni, elfogadni mindennapi küzdelem.

--- Egy kérés a kommentelőknek. Ne írjátok azt, hogy nekem sikerült, és milyen jó, én is szenvedtem, tudom mit érzel... mert Ti már kint vagytok. Mi pedig bent sötét zárt, ablaktalan szobában... a világosság meg csak úúúúúúgy fénylik az ablakokon át...

Valaki"

A generációs hatások folytatásához

Az alázatra, megalázkodásra késztetett emberek gyakrabban szenvedhetnek hátfájásokban? Valóban elég-e az ha elmegyünk orvoshoz, beveszünk egy tablettát a bajainkra és hozzászokunk az állapotunkhoz? Vagy tudjuk-e kezelni azokat az érzelmi, személyiségbeli gondokat is, melyek az adott állapot kialakulásához vezettek?

Meditáció az iskolai tantervben

"Nagyjából kétszáz tanár már elvégezte azt a továbbképzést, amely alapján taníthatnak majd meditációt és relaxációt az iskolában. Az új Nemzeti alaptantervbe és a testnevelésóra kerettanterveibe ugyanis bekerült a relaxáció, az egyik ötletgazda szerint így kevésbé lesznek majd idegesek a diákok, és "a testük és lelkük egyensúlyba kerül".

Démonűző keresztény

Ezt a kérdést igazán nem feszegettem sokáig, mivel úgy éreztem, nem szeretném magamat bajba vagy félelembe sodorni, főleg a JT-knél átéltek hatására, de az élet úgy hozta, hogy megint hozzá kellett nyúlnom. Az történt ugyanis, hogy az elmúlt időszakban sikerült beleszaladnom (nem csupán nekem, hanem sokaknak) egy olyan személybe, aki mindenáron démonokat akart belőlem kiűzni. Sikerült is elvadalnia az egyik blogról, mivel többszöri próbálkozásom ellenére sem tudtam kideríteni, hogy mi lehet a baja velem. A magam részéről nem szeretek olyan helyen jelen lenni, sem személyesen, sem virtuálisan, ahol tolerálnom kéne mások erőszakos és ítélkező viselkedését (részletek: itt és itt).

Generációs hatások

Tényleg hatással lehetnek ránk azok az elődeink, akikkel soha sem találkoztunk, de még csak nem is hallottunk róluk? A Biblia szerint, igen: ".... a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek. De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják."  (2Mózes 20:5-6)

Lehet-e az, hogy egy jelenlegi anyagi, párkapcsolati, egészségi problémára vagy akár céltalanságra egy régen élt ősünk történetének ismerete adhatja meg a választ? Igen, lehet. 

Erre ad választ az alábbi cikk:

A vallásszabadság határai

Összegyüjtöttem azokat az információkat, melyek a rendszerváltás utáni  vallási csoportok tevékenységeinek veszélyeire hívják fel a figyelmet:

Kire hallgassunk?

Bonyolult világban élünk. A régi értékrendek már nem érvényesek, az újak még nem alakultak ki. A fiatalok egy olyan világba születnek, ahol szabad és kreatív képességekre lenne szükség, azonban erre kevés élő példát látnak maguk körül, mivel a széthullóban levő rendszerek éppen ezt büntették.
De képesek vagyunk-e egyedül elindítani egy olyan folyamatot, ami kihatással lehet akár az egész társadalomra? A Civil Rádió Merítés című műsora azt a kérdést feszegeti, hogy milyen összefüggés van a hitünk, a világhoz való hozzáállásunk és a saját életfeladatunk megtalálása között:

Jehova Tanúi gúnyolása

Félelem a jótól

Bármilyen furcsán hangzik is: a jótól is lehet félni. Az alábbiakban megkísérlem összefoglalni, hogy miért lehet az "rossz", ha a mások elvárásainak való megfelelés helyett inkább igyekszünk saját magunkat adni:

A szorongás kezelése

Aki szorong, nem érzékeli a veszélyt. Ez így furcsán hangzik első ránézésre, hiszen azt gondolnánk, hogy a szorongó ember a veszély állandó tudatában él. Valójában ennek pont az ellenkezője igaz. Ez derül ki az alábbi cikkből: